Menü Bezárás

Nyílt ievél Pálffy Gézához

Függetlenül attól, hogy a Kárpát-medence mely országában élnek a magyarok, számukra a Szent Korona kétségtelenül a legfontosabb relikvia, amit szinte mindenki ismer. A Szent Korona a nemzet szimbóluma, a magyar államiság bizonyítéka és történelmünk elválaszthatatlan tárgyi emléke, mely a szokásjogba is beépült.

Ugyan létrejöttek még értékes korona kutatási tanulmányok, mérnöki és aranyműves szemszögből, de összefoglaló, a bizonyítást előtérbe helyező természettudományos mű még nem született. Könyvemben azt céloztam meg, hogy mérnöki szaktudásom határait ne lépjem túl. Ez sikerült is, egy darabig, amíg rá nem jöttem arra, hogy annyi forrást tártam fel, hogy szükségessé vált, hogy a művészettörténészi szaktudást is bevonjam. De hiába próbálkoztam Magyarországon az akadémiai művészettörténészek nem álltak velem szóba. Szerencsére Németországban ahol 30-évet dolgoztam, próbálkozásom eredménnyel járt és Dr. Sybille Eckenfelds-Kunst művészettörténész személyében lelkes segítőre találtam. Az ő doktori munkája az Otto és a korai Salier zománcképekről szólt. Nemcsak ő, hanem más nagynevű professzorok segítették a munkámat néha személyesen néha Eckenfels asszony hívta fel a figyelmemet arra, hogy mit olvassak el, hol találok értékes forrásokat gondolataimhoz. Itt meg kell említenem David Buckont is, aki a 20 század második felének világviszonylatban is a legtöbbet idézett művészettörténésze és kétszer is látta és értekezett is a Szent Koronáról. A könyvemben tehát a művészettörténeti kérdések is megjelennek, ugyan tudományos háttérrel alátámasztva, de csak vélemények, mert ezeket természetükből kifolyólag nem lehetséges bizonyítani. A történelemtől távol tartottam magam, csak a kérdések szintjén foglalkozom velük.

A könyvem 2020.aug.14-én jelent meg. Magyarországon évente 1-2 koronával kapcsolatos könyv jelenik meg, néha több is, és állandóan előadásokkal találkozhatunk, melyek hatalmas érdeklődésre tartanak számot. Természetesen, ebben a könyváradatban az én könyvem, elvesztődne, senki sem figyelne fel rá, ha valamiképpen nem sikerül a nyilvánosság elé tárni. Tisztában vagyok azzal, hogy valahogy ki kell lépjek a színre, hogy megvédhessem eredményeim.

A Magyar Tudományos Akadémián belül, létezett egy „Lendület” nevű csoport mely 2011-2017 között dolgozott, rengeteg kutatóval, történésszel, művészettörténésszel, numizmatikussal, sőt még filológussal is. Ez a csoport kiegészítve meghívott további akadémikusokkal, és kül- és belföldi- történészekkel, több mint egy tucat a Szent Korona történetéről és ezzel kapcsolatos művészettörténeti emlékről szóló könyvet adott ki.

Ezek nagyrésze általam is ismert, és nagyra becsült mű. De a Szent Korona központi kérdése történelmileg is összefügg a korona létrejöttének idejével és helyével. Erre a kérdésre, szinte minden előadáson a Lendület csoport tagjai is kitérnek.

Az említett központi kérdésnek, továbbá, hogy miért ferde a kereszt, miért szakadtak el a keresztpánt szárak, vagy, hogy a keresztpánt Pantokrátorán látható lyuk, utólagos vagy így készült zománclemezről van szó, megválaszolásához nélkülözhetetlen a Szent Korona tárgyi bizonyítékainak a figyelembevétele. Ezek a kérdések elsősorban műszaki kérdések. Feltűnő, hogy a Lendület csoportban nem szerepel egyetlen műszaki szakember sem, értsd, főleg teoretikus mérnök, de gyakorlati ötvös vagy restaurátor sem. Ezt a hiányt szerettem volna pótolni új könyvemmel.

Már évekkel ezelőtt felajánlottam segítségemet a Lendület csoport vezetőjének, de akkor is elutasított. Most a könyvem megjelenése előtt készítettem egy videót melyben a műszaki megállapításom bizonyításra is került.

(https://www.youtube.com/watch?v=pdUZpmrvBfE&feature=youtu.be) Ennek a videónak az elküldése alkalmával kértem a Lendület csoport volt vezetőjét, hogy a műszaki szempontok nyilvánosságra kerülését segítse.

A következő lesújtó úgy gondolom komoly kutatóhoz nem illő választ kaptam:

A filmet megnéztem: eredményeit elsősorban művészettörténészekkel, régészekkel, középkorászokkal, ötvösökkel, restaurátorokkal stb. kellene részletesen átbeszélnie, magam egyik se vagyok, mint jól tudja.

Ám mindezen tudományágak véleményét is érdemes figyelembe venni. Különösen amiatt, hogy ezek kutatásának ca. 90%-a jelenleg egyértelműen elfogadja a két koronarész utólagos összeszerelését. Így reményeim szerint megérti, hogy egy TÖRTÉNETI összefoglaló az Ön MÉRNÖKI felvetését ismerve sem mehet szembe ezen véleményekkel. Ha majd Ön legalább 90%-ban meggyőzi ezeket, akkor természetesen örömmel írunk majd mi is mást egy következő nagy összegzésben.”

Szeretném kihangsúlyozni, én a könyvemet tudományos könyvként írtam, amiben más kutatók állításainak bizonyítása, illetve cáfolata a lényeg. Ennek értelmében kívánatos, a természettudományos objektív levezetések megértése azok elemzése. Csak ezután, természettudományos szempontból lehetséges cáfolni. Műszaki megállapításaimat nemzetközileg is ismert mérnök akadémikus, egyetemi tanárok leellenőrizték és nem találtak vitatni valót benne. Ettől függetlenül megkérdeztem középkorász akadémikust és négy aranyművest, ötvös restaurátort is. Az akadémikus úr, nyilván nem tartotta magát illetékesnek, a négy másik nem a bizonyításra magára összpontosított, hanem alapjában véve az eredményre koncentrált. A bizonyítást egyik műszaki ember sem kérdőjelezte meg!

És akkor vegyük figyelembe azoknak a tudósoknak a véleményét melyekre a Lendület csoport vezetője hivatkozik:

Itt elsősorban Tóth Endre az a régész koronakutató, aki 2018-ban, a Szent Korona létrejöttéről szóló művében, pontosabban „A Szent Korona összeállítása.. „c. fejezetben, foglalkozik a két koronarész utólagos összeszerelésével. (184. oldal) Idézetek:

Az a nézet ugyanis, hogy a korona két részből, egy felsőből és egy alsóból áll, azt sugallja, hogy az újat két korona egyesítésével készítették….Holott eleve sem az nem volt állítható, hogy a Szent Koronát két koronából rakták össze, sem az, hogy két korona-részt használtak fel az új korona készítéséhez. Nem kétséges: a korona, ahogy ma látjuk, megtervezett egységes alkotás, amelyen történhettek változtatások.”

 „A strukturális elemzés függetlenül a művészettörténeti vizsgálattól, lehetőséget nyújthat annak megállapítására, hogy a koronarészek egy időben készülhettek-e, vagy más-más korban keletkezett részekből állt össze, azaz történeti kialakulás eredménye-e a tárgy.” (sic.)

Tóth Endre pont arra hívja fel a figyelmet, amit én tettem: Szerkezeti elemzéssel, függetlenül a művészettörténeti vizsgálatoktól bebizonyítom, hogy mennyire igaza van ebben a kérdésben Tóth Endrének és mennyire helytelen a két koronarész utólagos összeszerelése, és mennyire téves az az állítás, hogy a kutatók 90%-a elfogadná a két koronarész összeállítását.

Műszaki szempontból a koronát három csoport vizsgálta több alkalommal, melyek véleményüket publikálták is, az aranyműves csoport esetében Csomor Lajos, a mérnökcsoport esetében Prof. Dr. Ferencz Csaba. Ezek a műszaki emberek a Koronát határozottan egységes tárgynak értékelték. Az ötvös csoport résztvevői: Péri József és Papp László, annak a lehetőségét zárták ki, hogy a bizánci korona létezhetett volna.

A legnevesebb művészettörténészek, kül- és belföldön, mint F. Bock, O. von Falke, Ipolyi Arnold, M. Uhlirz, Bárányné Oberschall Magda, David Buckton stb. olyan kutatók, akik talán Uhlirzon kívül, maguk is közvetlenül tanulmányozhatták a Szent Koronát. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy ezek mindenike, David Bucktonon kívül, aki Kovács Éva tiszteletére nem hangsúlyozta, de a keresztpántot tartotta régebbinek és mindannyian a nyugat-európai készítés mellett foglaltak állást.

Kérésem a Lendület csoport vezetőjéhez nem terjedt ki az állításaim elfogadására. Csak és kimondottan azt szeretném elérni, hogy a magyar történelmet, társadalmat, jogot mélységesen befolyásoló Szent Korona történetében helyet kapjon az objektív természettudomány is, annál is inkább mert a szerkezeti tanulmányozás Tóth Endre szerint is objektív és elengedhetetlen.

Bár a támogatás biztosítását a Lendület csoport vezetője visszautasította, mégis köszönettel tartozom, mivel lehetőséget adott ezzel nekem, hogy a munkámra nyomatékosabban felhívjam a figyelmet. Az eredményes koronakutatás elengedhetetlen feltétele, hogy a művészettörténészek, történészek és alkalmazott természettudósok egymást segítve lépjenek fel. A továbbiakban nagy lehetőségek rejlenek még a fizikai- vegyi- mértani strukturális stb. természettudományi ágazatokban így egyetlen tudományágnak sem megengedett, hogy egyszerűen kisajátítsa a véleményalkotás szabadságát, illetve a koronakutatást.

További részletekről A magyar Szent Korona mérnök szemmel című könyvemben vagy honlapomon ismerkedhet meg: www.szentkorona.info.hu-n illetve a későbbiekben a médiában.