Menü Bezárás

Szent Korona

Tárgyi források

Közvetlen tárgyi forrás a korona maga

A Szent Korona az egyetlen megbízható tárgyi forrás.  A keresztpánt jellegzetes Nyugat-europai mű. Nagy valószínűséggel az Egbert féle műhelyből került ki. Az abroncsot bizonyíthatóan a keresztpánthoz készítették, tehát egy bizánci (görög) korona nem létezhetett. Ennek természetesen fontos történelem kiigazítási következménye van.

Közvetett tárgyi források, a technikai és művészeti párhuzamok

A Szent Korona lehetséges készítési módjának, és művészeti jellegzetességeinek tanulmányozása segítségével bizonyítható, hogy a keresztpánt egységesen Nyugat-európai mű. A keresztpánt jól megtervezett teljesen egységes mű. A 9 darab zománckép egyetlen művészeti kör termékének látszik. A filigránozás és kő meg gyöngydíszítés a latin feliratokkal együtt szintén a Nyugat-európai művészeti műhelyek termékeként igazolhatók. Ez a stílus, és aranyműves gyakorlat az u.n. Egbert érsek és az esseni Matild zárda mecenatúrája alatt működő műhelyek gyakorlatának felel meg. Az a műhely a 10-ik század végén és a 11. század legelején volt aktív.

Az abroncsot bizonyíthatóan a keresztpánthoz készítették. Az ezen látható 8 zománckép kiegészítve a párta két figurális zománcképével egyértelműen bizánci stílusban készült. A csüngők szintén a bizánci koronák jellegzetességei. Azonban a csüngők léte igazolható a Szent Koronával nagyjából egy időben készített Német-római császári koronán is. A többi díszítés, mint a nagyméretű kövek, ezek foglalatai, az oromzat, és a csavarokra erősített gyöngyök, már nem tartoznak egyik művészeti csoporthoz sem. Az oromzat díszítése az avarkori berakásos rekeszdíszítéshez áll a legközelebb. A Krisztus és a Mindenható zománcképek sok mértékadó művészettörténész szerint egymás másolatai.